Bemutatkozás

Tisztelt lókúti Polgárok, Kedves Falubeliek!

Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid vagyok vagy, ahogy a legtöbben ismernek "a Böbe". Budapesten születtem, de lassan 30 éve lókútinak vallom magamat. Diplomáimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Pannon Egyetemen szereztem. Életem során mindig olyan munkahelyeken tevékenykedtem, ahol a legkülönfélébb korosztályhoz tartozó emberek közösségével foglalkozhattam - dolgoztam lelkipásztori asszisztensként (oktatás, családpasztoráció, betegek és haldoklók ellátása), közművelődésben (könyvtár és művelődési ház), alap- és középfokú művészetoktatásban.

Férjem Sümegi Elemér hegedűkészítő, akivel több közösségi rendezvény szervezését vittük végig a tervezéstől a lebonyolításig régebben Lókúton, majd Veszprémben is.

Talán vannak, akik még emlékeznek rá: testvéremmel indítottuk újra a betlehemezés hagyományát, szerkesztettem Lókúti Levél című kiadványt, férjemmel szerveztünk sportversenyeket, koncerteket, adventi hangversenyt, részt vettünk gyerekprogramok rendezésében, helytörténeti kiállításokat szerveztünk "Gyermek telepesek", "Tekintetük tükrében", "Csókolom, mama!" címmel.

Gyermekeink:
Sámuel a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének grafikus hallgatója
Benedek a Moholy Nagy Művészeti Egyetem grafikus hallgatója
Imola a III. Béla Gimnázium, Szakgimnázium és AMI grafikus növendéke

Fontosnak tartottuk, hogy elődeik tiszteletére neveljük őket, mert hiszek abban, hogy a családi emlékezet életben tartása, a hagyományok megismerése képes alkalmassá tenni egy embert, hogy megtalálja felnőtt korára helyét saját közösségében, és ezáltal helyét a világban.

Többen kerestek meg azzal, hogy szívesen vennék, ha indulnék a polgármester választáson. Ezt nagyon megtisztelőnek tartom. Sokat gondolkodtam rajta, és arra jutottam, nem hagyhatom válasz nélkül ezt a bizalmat.
Az alábbiakban szeretném kifejteni, mit gondolok egy 21. századi, bakonyi kistelepülés vezetéséről, miben látom Lókút következő lépéseit.

Egy ilyen kis lélekszámú településen a polgármesteri poszt nem politikai karrier, még kevésbé "főnökség" , sokkal inkább feladat, én egy közösség érdekeinek szolgálataként tekintek rá. A jó polgármesternek a falu fejlődését elősegítő koordinátornak, szervezőnek kell lennie.

Ennek fényében a következő két fő pontban tudom elképzeléseimet meghatározni, két olyan szólás segítségével, melyet nagyon sokszor hallottam Lókúton, és amik bár nagyon egyszerű mondatok, mégis mély jelentéssel bírhatnak. Ezzel szeretném megfogalmazni azt az elvet, irányvonalat, mely mentén Lókút jövőbeni vezetőségének munkáját elképzelem, hogy aztán az aktuális célokat megfogalmazzuk, tegyünk érte. Fonetikusan írom, ahogy itt ejtették:

"Vo szokszt?" / Mit mondasz?

Egy hétköznapi kérdés. Viszont kimondja mindazt, ami nélkül egy falu képviselői nem hozhatnak felelős döntéseket. Ez a kérdés azt jelenti: kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció.Egyrészt folyamatos tájékoztatás. És nem csak a már meghozott döntésekről azonnal, több fórumon is, hanemminden felmerülő lehetőségről és problémáról, mielőtt azt a képviselők tárgyalnák. Hiszen véleményük kialakításához mindenképp szükségük van az általuk képviseltek álláspontjának megismerésére.Másrészt ennek a kommunikációnak kétirányúnak kell lennie. Nem elégséges, ha egy-egy konkrét esetről kinyilváníthatjuk a véleményünket. Ennél többre van szükség. Arra, hogy bárki elmondhassa, ha van egy jó ötlete, hogy aztán azon közösen gondolkodhassunk tovább.

"Szitz a piszl, isz a piszl, trink a piszl!" /
Ülj le egy kicsit, egyél egy kicsit, igyál egy kicsit!

Az egy asztalhoz ülés régi szimbólum. Akikkel egy asztalhoz tudok ülni rendszeresen (együtt tudok ünnepelni és együtt tudok megemlékezni), azokkal tudok közös célokról beszélgetni és azokért erőfeszítést tenni. Egy jól működő faluközösség ilyen. Be kell látni, hogy csak úgy tudunk előre jutni, ha erős közösséget tudunk építeni. Csak úgy tudunk igényeinknek hangsúlyt adni, ha együttműködünk.Ugyanakkor azt is jelenti ez a mondat, hogy befogadóak vagyunk, szívesen látjuk a hozzánk érkezőket, vagyis nyitottak vagyunk arra, hogy másoknak megmutassuk értékeinket. Mert vannak értékeink, és ezekkel jól kell gazdálkodnunk.A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a falvak tudnak jól működni, ahol a közösségi élet aktív csoportokban is megnyilvánul. Ahol egy-egy érdeklődési kör, téma, vagy korosztály köré szerveződnek kisközösségek. Ahol pezsgő a civil élet.Ezért mindenképpen támogatni kívánom a falu érdekeit szem előtt tartó, a falu lakóiért működő, közösségünk céljainak megvalósításában tevőlegesen résztvevő, Lókúton bejegyzett székhelyű, nonprofit szerveződések létrejöttét.Pályázati lehetőségekhez is könnyebben jutnak a színes közösségi életet felmutató települések. Márpedig mindannyian tudjuk, hogy egy ilyen kis település számára, a pályázatban nyerhető erőforrások kihagyhatatlan lehetőségek, ha fejlődni, fejleszteni akarunk. A sokszínű civil élet az összefogást is elősegíti - közösen pedig jobban tudjuk képviselni érdekeinket.

A közös munkában számítok helyi közösségekre /alapítvány, egyesület, egyházközség/ és minden falubelire!

Mindenképpen támogatom és egyben kérem, hogy a képviselőtestületbe olyan lókúti fiatalokat válasszon, akik itt alapítottak családot és itt tervezik jövőjüket!
Nekik kell átvenni a stafétát, nekik kell formálni Lókút jövőjét!